"LÉLEK S SZABAD NÉP TESZ CSUDA DOLGOKAT"-Az 1848/49-es Forradalomra és Szabadságharcra emlékeztünk 2024.03.14
Csütörtökön, március 14-én, a Petőfi Sándor Általános Iskola, az óbecsei Népkönyvtár és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör közös szervezésében tartottuk meg ünnepi műsorunkat az 1848/49-es Szabadságharc és Forradalom emlékére. „1848. március 15-én sorsfordító időket élt Magyarország. Ezen a napon virradt fel a magyar szabadság napja. Ezen a napon rázta le a magyar nép jármát, ezen a napon törte ketté azokat a bilincseket, amelyek megkötve tartották a magyar nemzet akaratát…Tizenkét évvel ezelőtt, 2012-ben, Vajdaságban, óbecsén állítottuk fel az első egész-alakos Petőfi szobrot. Itt tisztelgünk most a 48-as forradalom és Petőfi Sándor emléke előtt, aki tollal és karddal védte népe szabadságát és máig vitatott, melyik fegyvere volt hatékonyabb. Az, hogy ércbe öntve, közterületen is közöttünk él Petőfi, azt jelzi, hogy ma már büszkesége és tartása is van ennek a vajdasági magyar közösségnek, hogy vállaljuk és hirdetjük történelmünket, eszményképeinket, kultúránkat és értékeinket”., mondta Fenyvesi Szilvia, a rendezvény műsorvezetője. Az ünnepi műsor elején a Szelence, a Dúdoló és a Botra kórusok, valamint Becsei Bence és Koncz Villő előadásában hallhattuk a Himnuszt, majd dr. Molnár Viktor, a Petőfi kultúrkör alelnöke, a VMSZ községi szervezetének elnöke, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója tartott ünnepi beszédet. „Népünk történelmének egy jelentős és meghatározó eseményére emlékezünk ma, az 1848/49-es szabadságharc és forradalom 175. évfordulóján. Ez az ünnep minden magyar szívben feléleszti a szabadság és a nemzeti tudat érzését…Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni csak úgy önmagáért. A nemzet magára, a magyarok egymásra találtak. Talán nem tévedek nagyot, ha azt a következtetést vonom le, a magyar nép ezért érzi elsőszámú nemzeti ünnepének március 15-dikét, amelyet az a történelmi tény sem tud elhomályosítani, hogy a forradalmat követő szabadságharc nem tudta beteljesíteni a március 15-diki álmokat, vágyakat…Márpedig nagy tettekre szükség van és szükség lesz. Bizonyos értelemben vízválasztóhoz érkeztünk ugyanis. A következő évek eldöntik majd, hogy óbecse provinciális irányba mozdul, vagy folytatjuk utunkat Európa felé, egy élhetőbb, dinamikusabban fejlődő város irányába”. Az ünnepi műsort, amely a „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat!” címet kapta, Szűcs Budai Engelbert, a Petőfi iskola magyartanára szerkesztette. A Szelence, a Dúdoló és a Botra énekegyütteseket Kisimre Szerda Anna és Szerda András készítette fel, míg a Kisbekecs és Kiscimbora néptánccsoportok művészeti vezetői Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs. A műsorban közreműködött: Becsei Bence, Koncz Villő, Szabó Vivien, Szabó Balázs, Szemendri Balázs, Német Balázs, Tojzán Dániel, Deák Dominik, Bárány Petra, Kisutcai Ivett, Bátori Simon, Kádas Dávid, Hallai Viktor, Szeles Patrik, Kapor Emma, Nagy Kanász Lilien, valamint Koncz Antónió. A rendezvény a Petőfi-szobor koszorúzásával ért véget. Elsőként a szervezők koszorúját helyezte le Tőzsér Gabriella, Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője, Lovas Đijanta, az óbecsei Népkönyvtár igazgatónője és Ricz Róbert, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör elnöke, majd a Magyar Nemzeti Tanács nevében Jovánovity Péter helyezte el az emlékezés virágait. Az óbecsei önkormányzat nevében Kiss Igor, a községi képviselő-testület elnöke koszorúzott, a Vajdasági Magyar Szövetség koszorúját dr. Molnár Viktor és Fehér Szabolcs helyezték el. A Magyar Egység Párt koszorúját Szmieskó Zoltán és Romoda Ferenc rakták le, míg a az óbecsei VMSZ fórumai nevében Nákity Szekrény Anetta, Sétáló Tímea és Boja András koszorúzott. Az óbecsei civil szervezetek koszorúját Kis Zoltán, az Öko-Becse Civil Szervezet elnöke és Szerda Balázs, a Fokos Civil Szervezet elnöke helyezték el. Koncz Villő és Becsei Bence a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai nevében helyezték el az emlékezés koszorúját.