Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. Szent István a kereszténységet hozta el, a keresztény magyar államot alapította meg. Büszkének kell lennünk a több, mint ezer éves államra; a nemzeti egységre, mely annak dacára töretlen, hogy határok szabdalják. óbecsén az idén is méltóképpen ünnepelték meg augusztus 20-át, igaz, az előző évekhez képest szerényebb keretek között, de a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör rendezvényén méltóképpen megemlékeztek a Szent István-i értékrendről. "Tavaly a vírus-helyzetben nem tudtuk megtartani az óbecsei magyarság legnagyobb rendezvényét, az idén azonban, igaz kisebb volumenű rendezvénnyel, de megszerveztük a Szent István-napi rendezvényt, az ünnepség méltóságát megtartottuk most is. A meghívott vendégek és elöljárók mellett testvérvárosunk, Csongrád képviselői is jelen voltak a rendezvényen", mondta Ricz Kasziba Beáta, a Petőfi Kultúrkör munkatársa. A budapesti Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, az óbecsei önkormányzat, illetve a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával megvalósult rendezvény az alsóvárosi Páduai Szent Antal templom előtt az óbecsei Schola Cantorum énekkar koncertjével kezdődött, majd a kenyeret az ünnepi szentmisén ft. Pósa László áldotta és szentelte meg, míg az új búzából sütött kenyeret Kiss Igor, a községi képviselő-testület elnöke szegte meg. "Ez az a nap, amely a legtöbb üzenettel, legtöbb szimbólummal ölel meg bennünket, táplál és felemel. Felemel, hihetetlen magasságokba. Mit üzennek nekünk ezek a szimbólumok? Mit üzen nekünk Szent István földi élete, munkássága, halála, majd Szentté avatása? István legfontosabb üzenete a hit és erő. Ő mélységesen hitt, és mai szlogennel élve 19-re lapot húzva, nyert. Hite nem csak őt emelte fel, hanem a nemzetét is. Keresztényi alapokra helyezve körbebástyázta országát és nemzetét. Micsoda hitre, erőre és bölcsességre vall, hogy egy nappal halála előtt, a halálos ágyán országát Máriának ajánlja fel". A Petőfi kultúrkör nagytermében megtartott ünnepi műsor előtt a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által szervezett Magyarok Kenyere program résztvevőinek osztották ki a köszönőleveleket. Az ünnep műsorban Őrtűz címmel a Petőfi kultúrkör Petrence és Kiscimbora táncegyüttesei léptek fel szerkesztett műsorral, amelyben még Varró Tódor szavaló, Rókus Zoltán színművész, Kovács Franciska énekes és Stefaniga Ottília vett részt. A műsor folytatásban az idén 30 éves jubileumát ünneplő Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szakcsoportjai mutatkoztak be, tevékenységük egy szeletét vitté a színpadra. Az egyesület alelnöke dr. Molnár Viktor méltatta az kultúrkör elmúlt harminc éves munkáját: "Amikor harminc évvel ezelőtt, 1991-ben, az akkori óbecseiek megalakították a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört, csak remélni merték, hogy 2021-ben is az működni fog. Igen, létezünk, tesszük dolgunkat kisebb-nagyobb sikerekkel, dolgozunk a megmaradásunkon, azon, hogy az óbecsei magyarságnak legyen egy helye, egy intézménye, amelyben úgy az óvodások, mint az idősebb gyermekek és a felnőttek egyaránt megtalálják helyüket. Ma mintegy kétszázötven tagot számlálunk, amelyekből a legtöbb a gyermek, akiknek irányt mutatunk, akiket a helyes útra terelünk, vagy a helyes úton tartunk. Azt valljuk, hogy a Petőfi kultúrkörben jó helyen vannak, hiszen játszva tanulnak, ismerik meg őseik kultúráját, ápolják és továbbadják azt". A jubileumi műsorban a Kisbekecs, Petrence és a Kiscimbora táncegyüttesek, a Dúdoló énekcsoport, a társas- és modern tánccsoport, a Botra férfikórus és a Szelence énekegyüttes lépett fel. |