Tizenhetedik alkalommal tartották meg, november 6-án és 7-én óbecsén, a Ricsaj Népművészeti Találkozót, amelynek az idén is a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör adott otthont.
A két nap során néptáncosok, népzenészek és énekesek mutatkoztak be a színpadon, éltetve ezzel a magyar népi kultúrát és hagyományainkat. „A fesztivál célja, hogy lehetőséget teremtsen a gyermek együtteseknek, énekcsoportoknak, szólistáknak a fellépésre, ismerkedésre, szórakozásra. A fesztivál nem versenyjellegű, így a fellépők feszültség nélkül mutathatják be néptánc- és népzenei tudásukat, társaiknak, közönségüknek”, mondta Cseszák Balázs, a rendezvény megálmodója.
Az idei Ricsaj Népművészeti Találkozó társszervezője a Forrás-Magyar Népművészeti és Kulturális Oktató Központ volt, míg támogatója az óbecsei önkormányzat, a budapesti Nemzeti Kulturális Alap, a Hagyományok Háza Hálózat Vajdaság és a Lux nyomda.
Pénteken a „Nagy udvara van a holdvilágnak..” című műsorra került sor, ahol gyermek népdalegyüttesek, énekkettősök és zenekarok léptek fel, akik dél-alföldi, bácskertesi, somogyi, erdélyi, szlavóniai, mezőföldi, vajdasági és Tisza-menti dallamokat, énekeket mutattak be magas színvonalon. A megjelenteket dr. Molnár Viktor, a Petőfi kultúrkör alelnöke köszöntötte, aki felszólalásában a magyar népdal és a magyar népzene közösségformáló erejéről beszélt, illetve örömét fejezte ki, hogy ebben járvány-helyzetben is sikerült megszervezni rendezvényt. „Ezt a rendezvényünket március végén szerettük volna megtartani, de sajnos a korona-vírus közbe szólt. Most a Ricsaj első napján szerveztük meg. Igaz, kicsit kevesebben voltunk, mert a magyarországi vendégeink nem tudtak jelen lenni a határátlépés nehézségei miatt, így csak óbecsei, péterrévei és törökbecsei fellépőink voltak”, mondta Cseszák Korcsik Anikó, az egyesület munkatársa. A gyermekcsoportok közös énekszáma zárta a műsor első részét, akik közösen énekelték el sz est címadó dalát.
Az est folytatásában felemelő pillanatok következtek, hiszen most került sor a KóTA népzenei-staféta átadására is, amelyet tavaly az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Botra férfikórusa kapott meg sokéves munkájáért és kimagasló eredményeiért. Ők most a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Csalogány asszonykórusnak adták át a stafétát, amelyet Birinyi József, a KóTA, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együtetsek Szövetségének társelnöke vezetett le. „Kérdezik sokan majd, hogy mit jelent nekünk ez a díj. Mondhatjuk mindent és semmit. Mindent, mert megkoronázták ezzel a díjjal ez eddigi munkánkat, díjainkat, elismeréseinket, de mondhatjuk azt is hogy semmit, mert ez egy újabb kihívást jelent, mert a díj és a név kötelez. Mégis, szívet melengető a tudat, hogy figyelnek ránk az anyaországból, értékelik a munkánkat és nem hagynak magunkra soha”. Mondta Kiss Tóth Erika, a csókai egyesület elnökasszonya.
Szombaton a néptáncosok vették át a színpadot, az óbecsei, törökbecsei és szabadkai néptáncosok mutatkoztak be a “Párja nincsen…” című rendezvényen. A szervezők ezt a táncestet áprilisban szerették volna műsorar tűzni, de nem sikerült. Most, az egészségügyi intézkedéseket betartva szervezték meg a rendezvényt, csupán száz ember vehetett részt a színházteremben, akik maszkot viseltek. A jelenlévőket Szerda Balázs, a Községi Tanács művelődéssel és civil szervezetekkel megbízott tagja köszöntötte. „Azt, hogy itt lehetünk a tizenhetedik Ricsajon, még ha maszkban is, azt bizonyítja, hogy óbecsén, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben minőségi munka folyik. Szeretnék mindenkit arra kérni és buzdítani, hogy támogassuk azok a gyeremekeket és fiatalokat, akik néptánccal, népeznével és népdalénekléssel foglalkoznak, ugyanis ez a jövőnk és a megmaradásunk egyik záloga. Remélem, hogy a huszonhetedik és a harminchetedik Ricsajon is ugyanígy itt lehetünk, de ettől sokkal többen”, mondta Balázs. A Petőfi kultúrkör Csiperke, Kiscimbora, Petrence és Kisbekecs csoportjai, a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület két csoportja és a törökbecsei Csalogató táncegyüttes felcsíki, szilágysági, nagydobronyi, gömöri, bogyiszlói, rábaközi és Tisza-menti táncokkal nyerte el a közönség tetszését.