Március 13-án a Népkönyvtár, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör közös szervezésében, a Petőfi szobornál tartottak megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc és forradalom emlékére. „A március 15-ei ünnep kapcsán két szó jut eszünkbe: szabadság és hazaszeretet. Amikor feltűzzük a kokárdát, akkor ezt büszkeséggel tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel, akkor és ott, abban a reménytelennek tűnő helyzetben. Van mit tanulnunk tőlük, de hiszem és vallom, hogy nekünk is van mit átadnunk az utánunk jövőknek, a fiatalabbaknak. Az 1848/49-es hősöknek a nevét csak töredékében olvashatjuk a könyvekben. Azt azonban tudnunk kell, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A szabadságot az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. Tették ezt összefogva!”, mondta Fenyvesi Szilvia műsorvezető. A Himnusz a Dúdoló kórus, a Botra férfikórus és a Petőfi iskola kórusa, illetve Gál Noémi előadásában hangzott el, majd Szerda Balázs történész, osztotta meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel. „Az 1848-as, 49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. Egy forradalomra, mely a legnagyobbnak, legerősebbnek bizonyult a korabeli Európában, és bár a harcmezőn elbukott, következményei örökre megváltoztatták a nemzet és Magyarország sorsát… Nem bukott viszont el az eszme, ami a kitöréséhez vezetett. A magyar nép megállíthatatlanul elindult az érett nemzetté válás útján, fényes győzelmet aratott a szolgalelkűség és a kishitűség felett. ’48-at éppen ez az időtálló eszme teszi örökérvényűvé, a hősök által kijelölt út ma is követendő: merjünk nagyot álmodni, merjünk nagyok lenni! Merítsünk erőt és hitet a ránk hagyott örökségből, de ne tévesszük szem elől a közelmúltat sem. Itt állunk a szabadságért karddal és tollal harcoló Petőfi szobra és a róla elnevezett iskola előtt, mely tavaly – amikor kis híján lakat került ajtajára – az összefogás erejének a szimbólumává vált. Higgyük el, Petőfi büszke volt ránk ott fent! Legyünk hát mi magunk a forradalom! Bátran kövessük álmainkat, ne féljünk, ha néha elbukunk is, a közösségbe, egy magasztos eszmébe vetett hitbe kapaszkodva mindig képesek leszünk felállni! Tudnunk kell, hogy az életünk, a jövőnk felett mi, és csakis mi rendelkezünk. Tudatosan szerepet kell vállalnunk a közéletben, vállalnunk kell a véleményformáló szerepét. Nekünk, mert ha mi nem, más teszi meg helyettünk. Kötelességünk és felelősségünk van tehát! A múltból táplálkozva, a jelenben élve, együtt kell építenünk a jövőt!” Az ünnepi műsorban, amely a Nemzetünk fénylő csillaga címet viselte, a Petőfi iskola tanulói, illetve a Petőfi kultúrkör Kiscimbora, Csiperke és Petrence táncegyüttesei, a Dúdoló és Botra énekegyüttesek és a Fokos zenekar lépett fel. A műsort Szűcs Budai Engelbert magyartanár, valamint Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs készítették, míg a kórusokat Kisimre Szerda Anna, Szerda András és Károlyi Andrea készítették fel. A műsor a Petőfi szobor megkoszorúzásával ért véget. A kegyelet virágait elsőként a szervezők, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Népkönyvtár nevében Cseszák Korcsik Anikó, Tőzsér Gabriella és Lovas Đijanta helyezték el, majd a Magyar Nemzeti Tanács nevében Györe Decsov Emese, helyezte el az emlékezés virágait. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében dr. Pásztor Bálint helyezte el a koszorút, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök, valamint Szerda Balázs és Kisimre Szerda Anna elnökségi tagok tették le a kegyelet virágait. Az óbecsei önkormányzat nevében Kiss Igor, Kinka Erzsébet, Stefaniga Csaba és Szmieskó Karolina koszorúzott, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt közös koszorúját dr. Molnár Viktor és Szmieskó Zoltán helyezték el. A VMSZ Ifjúsági, Nyugdíjas és Női fóruma nevében Juhász Kornél és Sétáló Tímea helyezték el a kegyelet virágait, míg a Than Fivérek Értelmiségi Kör, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője és az Ökobecse civil szervezetek nevében Bonifárt László, Virág Kiss Anita és Kiss Zoltán koszorúztak. A megemlékezés végén Kiskomáromi Zsolna előadásában a Szózat hangzott el. |