A népmeséket a legrégibb költészet, a népköltészet őrizte meg, korábban szájhagyomány, később feljegyzés útján.
A népmese mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. Nemcsak szórakoztat, hanem bizonyos problémás helyzetekre megoldásokat kínál. A mesemondók többnyire a paraszti réteghez tartoztak, és sötét, tábortüzes, vagy petróleumlámpás téli estéken mesélték a történeteket gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Nagyon sokáig a népmesék szájról-szájra, mesélőtől-mesélőig terjedtek, majd később a meséket nagy mesegyűjtők jegyezték le. Ilyen volt Benedek Elek is, akinek a születésnapjáról, szeptember 30-áról, úgy emlékezünk meg, mint a Magyar Népmese Napjáról.
A Magyar Népmese Napján immár hagyományosan az óbecsei Népkönyvtár és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör népmesemondó versenyt szervezett a község általános iskolásai részére, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
- Idén is magyar népmesék előadásával vártuk a jelentkezőket, ezúttal Arany László gyűjteményéből választhattak mesét a versenyzők. Ebben az évben nem szerveztünk elődöntőket a helyi könyvtárrészlegekben, szeptember 30-án tartottuk meg a mesemondóversenyt, három helyszínen, három korcsoportban, összesen ötvenhárom mesemondóval-mondta Rab Virág Éva, a Népkönyvtár munkatársa, a verseny egyik szervezője.
A legkisebbeket, a második és harmadik osztályosokat, Kulcsár Sarolta és Deák Szlancsik Enikő hallgatta végig és értékelte. Az első helyet Ferenci Orsolya (Petőfi Sándor iskola) szerezte meg, második lett Dancsó Lúcia (Samu Mihály iskola), míg a harmadik helyen ketten osztoztak, Nagy Lóránd (Samu Mihály iskola) és Bozsik Rebeka (Samu Mihály iskola). A második kategóriában, a negyedik és ötödik osztályosoknál, Rókus Zoltán és Fercsik Kiss Piroska összetételű zsűri dolgozott. Itt az első helyet Kisutcai Ivett (Petőfi Sándor iskola) szerezte meg, a második Farkas Larissza (Petőfi Sándor iskola), míg az osztott harmadik helyen Szirbik Zalán (Sever Đurkić iskola) és Bárány Petra (Petőfi Sándor iskola) osztoztak.
- Mesemondás egy nagyon nehéz műfaj. Talán a legkackiásabb a vers, a próza és egy drámai monológ mellett, hiszen ebben a műfajban benne van szinte mindhárom. Nagyon sok mese egy monoton történeten keresztül jut el a végkifejlettig. Itt lép a képbe a mesemondó, aki furfangos, csavaros és főként cikornyás lendülettel tud lelket adni egy-egy történetnek úgy, hogy azt a hallgató közönség maga elé tudja képzelni, mint egy filmet. Egy mesét, mint egy titkot kell átadni. Ez egy pletyka, ami sokszor szaftos, komikus és életre tanító események útján jut el a végkifejletig. Mindamellett a mese útján találkozunk sok-sok karakterrel, akiknek úgy kell életet adnunk, hogy különbözzenek egymástól. A legfőbb dolog a mesemondásban, hogy aki mondja, szeresse azt a történetet, ami elmond nekünk. Mert ha ő szereti és élvezi, akkor mi is, a hallgató közönség is fogja-mondta Rókus Zoltán, a Szabadkai Népszínház színésze.
A legidősebbeknél, a hatodik és hetedik osztályos mesemondók kategóriájában Varnyú Ilona és Kurczinák Kiss Szilvia volt a zsűri. A legjobbnak Muzslai Ágnes (Svetozar Marković iskola) bizonyult, a második Koncz Antónió (Petőfi Sándor iskola) lett, míg a két harmadik helyen Selymesi Antal (Samu Mihály iskola) és a péterrévei Kiss Anett (Samu Mihály iskola) osztozott.
- Örömünkre szolgált, hogy ilyen szép számban jelentek meg az iskolák tanulói a hétfői megmérettetésen. Igencsak változatos mesékkel rukkoltak elő a gyerekek. Néhány jó tanácsot azonban fogadjanak meg a versenyzők. Egy mese akkor válik hitelessé, ha a gyermek azt magáévá teszi, átéli és élvezettel meséli. Ezért, sokkal könnyebb egy párbeszéd-dús mesével versenyezni, mint egy monoton, többszörösen ismétlődő szöveggel. Tudni kell hangsúlyozni, figyelni kell a kiejtésre, artikulációra, mert sajnos elég sok beszédhibás tanulót hallottunk idén is, ügyelni a beszédtempóra és kommunikálni a közönséggel. Nem mellékes a megfelelő öltözet, ami nem feltétlenül népviseletet jelent, de mindenképp alkalomhoz illő. Fontos mindemellett kiemelnünk, hogy a gyerekek becsülettel megtanulták a meséket és ezzel is hozzájárultak anyanyelvük megőrzéséhez, ápolásához. Mindannyian dicséretben részesültek, a díjazott tanulóknak pedig külön gratulálunk-mondta az értékelésen Kurczinák Kiss Szilvia logopédus.
Ugyanaznap tartották meg a két intézmény által kiírt képzőművészeti pályázaton az óvodások és az első osztályosok vehettek részt. A pályázatra összesen 120 alkotás érkezett, amelyeket Stepanov Toll Eleonóra, okleveles mesterfokozatú képzőművész, értékelte. Az óvodások kategóriájában harmadik helyezett lett Hekker Adrien és Deák Júlia, második lett Mucsi Viktor és Pecze Bartos, az első helyen pedig Szabadi László és Maksimčev Viktor osztoztak. Az elsősök korcsoportjában harmadik lett Dániel Csilla és Lovas Amadea, a képzeletbeli dobogó második fokára Hegedűs Júlia és Nagy Nikolett állhatott, míg az első helynek Horváth Edvárd és Iván Hanna örülhetett.