Gyermekzsivajtól volt hangos az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör a múlt héten, ahol is Szóval, rímmel, színházzal címmel szerveztek szavaló- és drámatábor. Augusztus 19-e és 24-e között, a budapesti Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatásával és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közreműködésével, húsz óbecsei diák vett részt a táborban, akik amellett, hogy szórakoztak, barátkoztak, jókat ettek-ittak és hancúroztak, tanultak is. "A programunk célja a fiatalok előadói nevelése volt, hogy minden más művészeti ág mellett megtanulhassák az önkifejezés olyan módját, ami a magyar szón alapul. A tábor nem bentlakásos volt, csupán ebédet és szakmai képzést kaptak a táborlakók, napi hat órában. A munkafolyamat két korcsoportban folyt, a fiatalabbakkal Magyar Zsófia, az újvidéki Művészeti Akadémia színészhallgatója foglalkozott, míg az idősebbek útját Rókus Zoltán, fiatal színművész egyengette", mondta Cseszák Korcsik Anikó, a kultúrkör szervezője. A tábor gálaműsorára szombaton került sor, amikor is több mint hatvan érdeklődő előtt mutatták be a kis színészek, hogy mit sajátítottak el az oktatásokon. A fiatalabbak a Petőfi kultúrkör kistermében mutatták be Fedezd fel! című darabjukat, míg az idősebbek az intézmény udvarán szerették volna bemutatni A Zosztály című előadásukat, de az eső miatt a nagyterembe voltak kénytelenek játszani. "Öt nap állt rendelkezésünkre, hogy összehozzunk egy kisebb előadást. Az első napokban legfőképpen olyan játékokat játszottunk, amik fejlesztik a gyerekek koncentrációs képességét, a fantáziájukat, a memóriájukat, gondolkodásra készteti őket, segítenek szabadabbá, nyíltabbá tenni őket egymás előtt. Majd a versekre került a sor, amiket a szülők segítségével választottak ki a kölykök. Olyan verseket kínáltunk nekik, amelyek korban és érdeklődésben illik hozzájuk. Meglepődve figyeltem, hogy kivétel nélkül mindenki epekedve várta, hogy bemutathassa, amivel készült. Nem jelentett gondot a szavalás nézők előtt, esetleg többször elismételni, meghallgatni a társaikat. Figyeltek egymásra, tanultak egymástól. Amikor már elég időt eltöltöttünk az egyéni szavalatokkal, akkor kezdtük összerakni az előadást. Olyan helyzetekbe illesztettem a verseket, amik leginkább az ő világukat tükrözik. Amiben az első helyet a játszadozás kapja, de jelen van a szerelem, a kíváncsiság is és a sértődés egyaránt. Aminek a legjobban örülök, hogy kivétel nélkül mindenki aktívan kivette a részét a munkában. A gyerekek tele voltak ötlettel, így közösen alakítottuk ki a mi kis előadásunkat, amit szombaton bemutattunk a közönségnek", mondta Magyar Zsófia. A nagyobbakkal Rókus Zoltán foglalkozott, kinek elmondása szerint megpróbáltak külön világot alkotni magunknak úgy, hogy mindez telefon és mindenféle okos technológia nélkül történjen meg. "Bár versmondó- és színész-táborról beszélünk a fő célom az volt, hogy a táborozók úgy kapjanak pozitív és formáló impulzusokat, ahogy ők szeretnék. Mivel a többség színházzal szeretett volna foglalkozni, így úgy alakítottuk a dolgot, hogy mindenki hozott egy verset, amit beillesztettük egy kerek történetbe. Azzal kezdtük, hogy “Mi a dráma?” , “Hogyan jut el egy karakter A pontból Bé-be”. Különböző szituációs játékokat játszottunk, ami arra volt hivatott, hogy először is használják a fantáziájukat és pillanatok alatt találjanak ki valami új történetet. Mind emellett, hogy ne blokkoljanak le, ha egy szituáció megragadt, hanem hogy azonnal tudják a történetet valami frappánssal tovább gurítani. A táborlakók bizalom-játékokon keresztül ismerkedtek meg a partnerség fontosságáról. A végén összeállt egy kis előadás A Zosztály címmel, ami egy fura világba röpít bennünket, ahol néhány fiatal tengeti iskolás éveit és közben valami karrier fele szeretne törni, de gátolja őket az élet, a tanár és saját maguk. Ez a rövidke verses-színházi előadás a bizonyítványunk, ahol megmutathatják a diákok mit is tanultak ez az öt nap alatt". Horváth Kinga a hatodik osztályt kezdi meg szeptemberben, a Samu Mihály iskolában. Már több szavalóversenyen, illetve táborban vett részt. "Nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy óbecsén is lesz szavaló- és drámatábor. Nagyon szeretek szavalni és színészkedni, így tudtam, hogy itt a helyem. Az első napot játékos ismerkedéssel töltöttük, a többi napon pedig a munka és a játék került előtérbe. Oktatónkkal, Magyar Zsófiával, remekül együttműködtünk, mindent meg tudtunk vele beszélni. Élvezet volt vele dolgozni. Sokat megtudtunk a színpadi szereplésről és jó szavalás titkairól. A csapatot nagyon sokféle személyiség alkotta, de a hét folyamán kiváló csapattá kovácsolódtunk. Remélem jövőre is megrendezik a tábort-mondta Kinga, majd hozzátette, hogy a kaja is nagyon finom volt". A bácsföldvári Bata Zsombor naponta utazott be óbecsére a foglalkozásokra. Elmondása szerint nagyon kellemes élmény volt a színészkedéssel töltött pár nap. "Az időzítés tökéletes volt, így szeptember előtt, felkészítve arra, hogy nemsokára ismét korán kell ébredni napi szinten az iskolába. Maguk a próbák és az előtte lévő gyakorlatok is közvetlenek voltak. Nem voltak veszekedések sem viták, könnyedén dőlőre jutottunk mindenben egyhamar. Bár számomra kicsit rövid volt! Vagy hosszabb kellet volna, hogy legyen, vagy tovább kellett volna, hogy tartsanak a napi próbák". „Ugye jövőre is lesz tábor!?”-kérdezgették a gyermekek és szülők egyaránt a gálaműsor végén. |