A magyar himnusz születésnapját, január 22-ét, legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává.
Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, amely egy kicsit megkülönböztet bennünket más népektől. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben szombaton, január 19-én tartottak ünnepi műsort, “Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy” címmel, a magyar kultúra napja alkalmából. A telt ház előtt megtartott rendezvényen, amely a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az óbecsei önkormányzat támogatásával jött létre, ünnepi köszöntőt Szerda Balázs, a Petőfi kultúrkör elnökségének és a Fokos zenekarnak a tagja mondott. Elmondása szerint, ha a Biblia a könyvek könyve, a himnusz az énekek éneke. „A zene ott kezdődik, ahol a szavak hatalma véget ér. Az éneklés a beszéd, a szavak zenévé magasodása, a hangunk pedig legősibb, legbensőségesebb hangszerünk…A dalaink tehát a kezdetektől fogva velünk élnek: itt vannak nekünk a legnagyobb öröm kifejezésére, a legnagyobb bánat elsírására. Felemelnek, magunkba fordítanak, gyógyítanak, lelkünket zengetik, amióta létezünk: zeng a lélek, zeng a szó. A zengő szó lelkünk legbelső zugainak kinyílását, nekünk benne kiteljesedést jelent. Ezért maradt meg nekünk, mert szükségünk van rá, ha néha tudat alatt is, akartuk, hogy megmaradjon. Kapaszkodunk beléjük, mert ősiségünket, elődeink szellemét hordozzák, melyhez ragaszkodunk. Ragaszkodunk, mert jövőt csak úgy építhetünk, ha ismerjük és tiszteljük a múltat”, mondta köszöntőjében Szerda Balázs. Az ünnepet megtisztelte jelenlétével testvérvárosunkból, Csongrádról érkező barátaink, akik már évek óta együtt ünnepelnek velünk: Török Mária, Kováts Attila, Tyukász Imréné Margit, Túri Kis Árpád és Füri Melinda.
A műsorral a magyar népdal előtt is tisztelegtek a kultúrkör tagjai, hiszen egy népzenei, népdalos CD-bemutatót tartottak. „Mint ismeretes, a Petőfi kultúrkörben kiválóan dolgozik a népzenei szakosztály: a Botra férfikórus, a Dúdoló kórus, a Szelence énekegyüttes, a Csobolyó fiúkórus, illetve a gyermekcsoportok, a Csicsörke, a Csörögi, a Csincsele, a Pendely és a Becsei vonós banda. Régi vágya volt a kultúrkör vezetőségének, hogy a csoportjaink hangfelvételeiből egy lemezt adjunk ki. Ez a 2018-as év végén sikerült is megvalósítanunk a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával”, mondta Ricz Róbert, az egyesület elnöke. A Daloló óbecsei kultúrkör című hanghordozón a Petőfi kultúrkör népdalcsoportjai szerepelnek, akiket az műsor során ízelítőt adtak elő a CD tartalmából.
Cseszák Korcsik Anikó, aki a Pendely, a Csicsörke és a Csincsele gyermekcsoportok vezetője szerint egy CD megjelenése mindenki számára felemelő érzés. „Mivel már gyermekként érezhettem, hogy milyen CD-ről vagy kazettáról visszahallani a saját hangomat, amit aztán mások is évekig hallgathatnak, így tudom, hogy milyen öröm tölti el az én felkészítettjeimet és engem is ez a daloló CD. Számomra nagyon nagy érték, hogy a becsei kultúrkörnek ennyi énekcsoportja, népzenésze van és végre mindannyian egy hanghordozón dalolnak, zenélnek.
Szerda András, a Botra férfikórus vezetője elmondta, hogy a 2018-as év több szempontból is vízválasztó volt az együttes életében. Szerinte a folyamatos fejlődni akarás, a szakmai vélemények és kritikák meghallgatása és szem előtt tartása, ami párosult egy adag egyediséggel, meghozta a gyümölcsét és láthatóvá tette a kórust a vajdasági népdaléneklés térképén. „Ennek a hét éves útnak és igyekezetnek az elismeréseként tekintünk a XLII. Durindón kiosztott Bodor Anikó-díjra is, amitől nagyobb megtiszteltetés aligha érhet vajdasági népdal-együttest. Hasonló megtiszteltetésként ért bennünket a tavalyi év folyamán az a felkérés is, hogy szerepeljünk a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által szerkesztett I. Világháborús dalokból összeállított hanghordozón, olyan előadók mellett, akikre mi magunk is föltekintünk. Ezek után jött még egy felkérés a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör részéről, hogy két dalcsokorral vegyünk részt az egyesületünk keretein belül működő népdalcsoportok felvételeiből összeállított, Daloló óbecsei kultúrkör névvel megjelenő hanglemezen. Nagy megelégedéssel vettük tudomásul a felkérést, különösen tekintettel arra, hogy része lehetünk annak a kiadványnak, ami méltón koronázza meg azt a munkát, amit óbecsén az elmúlt három évtizedben a néphagyományok megőrzése és népszerűsítése terén tett a kultúrkör. Amikor azt mondom méltón, arra gondolok, hogy szinte nincs a CD-n olyan előadó, aki még ne részesült volna valamilyen Kárpát-medencei szintű elismerésben a szakma részéről, vagyis maga a hanglemez annak bizonyítéka, milyen színvonalas népzenei műhely működik városunkban. Azt gondolom, büszkék lehetünk, hogy egyetlen egyesületen belül ennyi színvonalas produkcióból válogathattunk, amikor a CD-t szerkesztettük. Magának a Botra férfikórusnak abból a szempontból is jelentőséggel bírnak ezek hangfelvételek, hogy egyrészt rögzíti hét év munkájának az eredményét, másrészt az együttes alapító tagja és művészeti vezetője Cseh Ferenc sajnálatos módon távozott az élők sorából. Azonban így, a fölvételek által megmaradt köztünk az a minőség, amivel ő maga sajátos hozzáállásával és hangjával hozzájárult a magyar népdaléneklés műveléséhez.
Cseszák Zsombor szerint, aki a Becsei vonós bandát irányítja, hosszú évek óta magas fokú néptánc- és népzeneoktatás folyik már a Petőfi kultúrkörben, melyhez mindenki hozzájárult, aki megfordult már ott a kezdetek óta, és óhatatlanul megértette a minőségi munka fontosságát. „Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy egy lemez készítése által meg lett örökítve a népzenei szakosztályok munkája. Egy lemez mindig is mérföldkő egy művészettel foglalkozó közösség számára. Évekkel később vissza lehet majd tekinteni, hogy akkor hol is tartott egy folyamat, és később mivé érik. Nem utolsó sorban másoknak is meg tudjuk ez által mutatni, hogy mivel is büszkélkedhet a becsei magyarság. A Petőfi kultúrkör népzenei szakosztályai közül talán egyik, ha nem is a legfiatalabb csapata a jelenleg hét főből álló vonós zenekar. Fontosnak tartom, hogy a közösség támogassa tagjait, főleg ha valami új dologba kezd bele valaki. Az, hogy a fiatal zenészek is részt vehettek a lemezfelvételen, minden bizonnyal motiválóan hat rájuk. Hosszú út áll még előttük, de a kitartó munka, kecsegtető jövőt láttat számukra”.
Cseszák Balázs, a Csörögi és a Csobolyó énekegyüttesek munkáját egyengeti, idestova tizenhatodik éve foglalkozik néptánc-oktatással és ezzel párhuzamosan népdal- és népzeneoktatással. Elmondása szerint azon dolgoznak, hogy szűkebb pátriájukban és saját szülővárosukban minél nagyobb népszerűségnek örvendjen a népzene és a néptánc. Szerinte erre a tömegesség a legvitathatatlanabb bizonyíték. A kultúrkör csoportjainak népzenei CD megjelenése is megerősítése annak a ténynek, hogy a népi kultúra időtálló, hatalmas összetartó erejű és újra nagy népszerűségnek örvend óbecsén.
Kisimre Szerda Anna, a Dúdoló és Szelence énekcsoportok vezetője szerint az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör újjáalakulása óta, azaz közel harminc éve ad helyet, otthont mindazoknak, akik valamilyen művészeti ágban szeretnék és tudják is önmagukat kifejezni. "A kultúrkör csoportjai mindig arra törekedtek, hogy produkcióik, előadásaik a lehető legszínvonalasabbak legyenek. A legfiatalabbaktól kezdve a legidősebb korosztályig, mindenki minden alkalommal a maximális teljesítményt igyekszik kihozni önmagából. Hogy ez leggyakrabban sikerül is, azt a versenyeken, megmérettetéseken, minősítőkön elért eredmények bizonyítják. Az énekcsoportok, énekszólisták és kettősök működésük óta már szerepeltek különböző hangfelvételeken, kiadványokon, pl. a Szólj, síp, szólj, népzenei vetélkedő hangszalagján, vagy a Táncház – Népzene cd-jén. Azt gondolom, a kultúrkör számára nagy büszkeség, hogy ilyen énekszólisták és csoportok működnek berkeiben, akik méltón megállják helyüket egy lemezen, de a csoportoknak is öröm, hogy megadatott az a lehetőség, hogy hangfelvételek készüljenek műsorszámaikból. Egyik-másik csoport viszont arra is megérett már, hogy önálló lemeze legyen. Csoportvezetőként pedig hálás vagyok minden kórustagnak, hogy odaadó munkájuk, igyekezetük és tehetségük árán sok szép siker és élmény tulajdonosai vagyunk".
Az idei év foylamán az óbecseiek egy jubileumról is megemlékeznek. Kiss Igornak, a Petőfi kultúrkör elnökségi tagjának elmondása szerint ezek a napok, hónapok, sőt az egész év, különösen fontos a kultúrát ápoló és művelő óbecsei magyaroknak, ugyanis százötven évvel ezelőtt, 1868 és 1869 fordulóján, a magyar kultúrát szerető elődeink, vidékünkön elsőként megalapították az óbecsei Magyar Népkört. "Fárbás József tanító feljegyzéseiben azt írja, hogy amint az alkotmányos élet napja felragyogott, óbecse magyarsága között is feltámadt a vágy, hogy egyesületté alakuljanak. A megalakuláshoz Lázár József adta meg a lökést, aki 1868. december 6-án keltezett felhívásában röviden vázolva a kör célját, aláírásra szólította fel a magyarságot. Már két hét múlva, december 20-án 178 taggal megalakult a Magyar Népkör, amelynek első ideiglenes elnöke Tripolszky Béla, jegyzője Késmárky Gyula lett. 1869. január 6-án a közgyűlés elfogadván a bizottmány által kidolgozott alapszabályt, hivatalosan is megalakult és megválasztotta első tisztviselőit. Az óbecsei Magyar Népkör, ugyan olyan formában már nem él, egykori székháza, a mai Miloš Crnjanski utcában roskadozik, de a szelleme és szellemisége él és élni fog. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjainak és vezetőségének feltett szándéka, hogy ezt a szellemiséget, mint szellemi örökös, megélje és tovább adja. Ezért ezt az évet teljes egészében a százötven éves Népkörnek és az intézményesült magyar kultúrának szenteljük".
A műsor végén vendégként a Fokos zenekar lépett fel, akik a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor megnyerése óta először koncerteztek szülővárosukban. A fiúk megköszönték a nézőknek bizalmat, a támogatásokat, a szeretet és az összefogást, amit a TV műsor alatt kaptak.